hogyan

2017. Koncertek

1.

2017. jún.24. Charlie, Poroszló

A Charlie koncert szívhez szóló volt. Ez a dal ugyan nem hangzott el, de szerintem ebben benne van mindaz, amitől nekem Charlie A ZENÉSZ. A dal: Lehettem volna

2.

2017. július 20. Generál, Eger

Kicsit megöregedtek ők is…Kivéve Novai Gábort, ő egyre fiatalodik. A nagy Révész-dalokat (Csöngess be hozzám, Ha ismerném, Kérdés…) Marót Viki énekelte, aki nekem külön is nagy kedvencem, ráadásul meglepetés is volt, nem tudtam, hogy ott lesz. Máskor olvassam el alaposabban a műsort. Egész nap kövér volt a Nap, jól beszorult a Líceum belső udvarára a meleg. A hangulat forrón indult és sikerült még fel is pörgetni. Horváth Charlie újra nagyot énekelt.
Köszönöm, Generál!

3.

2017. július 30. Padödö, Kisújszállás

Családiasra sikerült a tegnapi Pa-dö-dő koncert. Kevés néző volt és rengeteg szúnyog. A két lány és a táncosok ennek ellenére nagyon jó hangulatot csináltak, a humoruk ellenállhatatlan volt és a műsoruk csupa általam is jól ismert dalból állt. Így aztán a színpadtól 1 méterre állva-ülve énekeltem végig a koncertet. Előtte volt alkalmam néhány szót váltani velük, mosolygósak, közvetlenek voltak. A végén persze készült közös kép és autogramot is kaptam. Komolyan, olyan lelkes voltam, mint egy tini. Ez volt életem 5. Pa-dö-dő koncertje. Köszönöm.

4.

2017. augusztus 5. Omega, Brekfürdő

A nagyok, a régiek, a rock öregjei már akár meg is engedhetnék maguknak, hogy 70 évesen egy kicsit visszavegyenek a lendületből. Talán attól is igazi Nagyok, hogy mégsem teszik. Amit ma Berekfürdőn az Omega hangban, fényben, technikában bemutatott, az felülmúlta minden várakozásomat. Sokkal, de sokkal többet adtak, mint amennyivel én beértem volna.
Nekem elég lett volna, hogy látom-hallom őket.
Nekik nem volt elég ennyi. Óriásit zenéltek.
Hála és köszönet.

5.

2017.augusztus 8. Ismerős Arcok, Csíkszentdomokos, Székelyföld

A Nélküled másként szólt, mint itthon.

De Székelyföldön, a székelyföldi közönség előtt többet vártam. Oda több kell.

6.

2017. augusztus 20. Itt élned, halnod kell Vésztő-Mágor

Az Itt élned, halnod kell egy nagyszabású rockmusical volt, felemelő mondanivalóval, meghatottsággal. Nemcsak Vikidál Gyula, hanem mindenki, énekesek, hagyományőrzők, néptáncosok, artisták, lovasok, tényleg mindenki nagyszerű volt. A vérszerződés, István király, Tatárjárás, Nándorfehérvár, Mohács…egészen napjainkig hatalmas díszletek között, nagyon látványosan mutatta be a magyar nép történelmét. Mindig lehetett tudni, éppen hol járunk az időben, egyértelműek voltak a dalok, versek, díszletek.
A végén Vikidál Gyula elénekelte a Kell még egy szó-t (a közönséggel együtt), aztán a magyar és a székely Himnusz már zúgott. Libarőrözés.
Komárom határon túli “oldalán” láttuk néhány évvel ezelőtt az István a királyt egy hatalmas stadionban, rengeteg néző énekelt, ott éltem át ehhez foghatót, nagyon megható volt.
…és Csíksomlyón.

7.

2017. szeptember 9. Charlie, Eger

Őt már lehetetlen fokozni. Én már nem találok rá szavakat. Óriási koncert volt!

8.

2017. szeptember 17. Republic, Tiszaszentimre

A szombati Republic koncert minőségében fényévekre volt azoktól, ahol még Cipő énekelt.
Próbálkoznak nélküle, de van, aki pótolhatatlan és ezt lehet, hogy be kellene látni.
De azért mindig előre!

“Most szembe fúj a szél, de mégis
Mindig előre, csak jöjj velem!
Távolban egy fehér vitorla –
Hozzám vezessen, jöjj Kedvesem!
Ne legyen rossz az, ami elmúlt,
Minden szép legyen, ragyogjon fényesen.
Ne legyen rossz az, ami eljön…”
(szöveg: Bódi László Cipő)

9.

2017. szeptember 23. Hooligans, Kisújszállás

Este Kisújszálláson a Hooligans-t hallgattam, a múlt heti (sajnos) vérszegény Republic után felüdülés volt. Nem voltam Hooligans rajongó, de mától az lettem. Legalábbis a koncertek szintjén.

10.

2017. szeptember 30. Ruzsa Magdi, Kunhegyes

Hogy (nagyon szubjektíven) megemlékezzek a tegnapi Rúzsa Magdi koncertről…
Nem vagyok RM rajongó, de szimpatikus, kedves lány, akinek gyémánt van a torkában.
Nem sokkal azután láttam egy koncertjét (úgy emlékszem, Mezőtúron), miután megnyerte a tehetségkutatót. Akkor az volt a véleményem, hogy “tisztes iparosmunka” szintjén megcsinálta, jó volt, jó volt, de… kezdőként sokkal jobban oda kellett volna tenni magát.
Tegnap Kunhegyesen újra láttam. A koncert jó volt, jó volt, de…nekem megint hiányzott az a többlet, ami után azt mondanám, hogy alig várom, hogy újra lássam.
Igazi rajongóként én már csak Charlie-nak nézném el, hogy nem szakad meg a színpadon. De ő 70 évesen is megszakad.
(Ahogy az Omega is. Vagy az Edda.)
Szerintem.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!