hogyan

Amikor először olvastam arról, hogy színre viszik Nagy Feró és a Beatrice “sztoriját”, rögtön intézkedtem: felhívtam a színházat, jegyet rendeltem és előre örültem. Négyszer voltam eddig Beatrice koncerten és lehet Nagy Feróról mondani hideget-meleget (mondanak is), az biztos, hogy szuper hangulatot tud csinálni. Pimasz, izgága,  hergeli a közönséget,  a szavait nem válogatja meg, trágár stb…. Tovább »

Sok-sok Charlie koncerten voltunk már és mindegyik után azt mondtuk, hogy ez igen, így kell ezt csinálni, így érdemes ezt csinálni. Minden alkalommal tökéletes volt, igazi örömzenét csinált a zenész barátaival, a hálás közönség pedig alig akarta leengedni a színpadról. Így volt ez tegnap a Papp László Sportarénában is, ahol a 70. születésnapja alkalmából telt… Tovább »

Az erdőben ma bármerre néztem, bármit láttam, minden egy-egy vaskos közhelyet juttatott eszembe. Olyanokat, mint pl. “Ha tudod, hol vagy, látod az irányt is, merre tarts.” vagy “Az életben sebeket kapunk, begyógyítjuk és megyünk tovább.” Közhelyek vagy nem, mindegy is, a fontos az, hogy az erdő tisztaságában, csendjében, háborítatlanságában nagy dolgokra lehet rájönni, nagy dilemmákra… Tovább »

-Nem felejtetted el, amit megbeszéltünk, Csillagom? -Nem. Ma elvisszük a postára.  -Nagyon fogom várni a postást és ha megérkezik, akkor örömömben énekelni és táncolni fogok. -Jó. Tudod mit fogok rajzolni? -Nem Csillagom, nem tudom.  -Egy kutyát. És lehet egy zebrát is.  -Ó de jó! Mindkettőt szeretem. -De a kutyának sok lába lesz, nem baj? -Nem,… Tovább »

Mivel a Karácsonnyal kapcsolatos háztartási teendőket sikerült minimalizálni, vagyis a “még  éppen elvárható”-ra csökkenteni, Karácsony mindhárom napján ki tudtam menni az erdei futópályára, ami ugyan sáros volt és csúszós, de egy jó gyaloglásra így is alkalmas volt. A beigli és egyebek után nagyon kellett már a napsütés, a jó levegő és a mozgás. Már 4… Tovább »

Ma reggel úgy ébredtem, hogy ez a nap biztos szép lesz. Pont egy éve várom. Ma kora délelőtt az erdő újra alkalmatlan volt komolyabb teljesítményre, de egy jó kis gyaloglásra tökéletes volt. Közben arra gondoltam, hogy olyan jó… Van családom, gyerekeim, unokáim, itt van az Édesanyám, egészségesek vagyunk, van hol lakni, van mit enni, van… Tovább »

A mai séta alatt a csendes erdőben jól el lehetett csendesedni: lassan megérkezik az ünnep és én is megérkezem az ünnephez.  Az Adventi úton volt alkalmam megélni és gyakorolni a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet. Szép út volt. De nemcsak ez az út volt szép. Volt egy másik utam is ebben az… Tovább »

Mostanában mindenki, akivel találkozom és váltunk néhány szót, többnyire arról beszél, hogy hol tart a karácsonyi (háziasszonyi) készülődésben. Már lemosta, kimosta, átmosta, felmosta, megfőzte, megsütötte, “mindmegette”, újra sütötte,  lefagyasztotta, kiolvasztotta, letörölte, feltörölte, kiporszívózta, megvette, becsomagolta. Elismerésem és tiszteletem mindenkinek, aki erre munka, család és egyéb gondok mellett képes volt. Én nem. Én ma kezdem, aztán… Tovább »

Ma olyan gyerekek és  felnőttek között vacsoráztam, akiknek ma volt a Karácsony. Néhányuk  kivételével  az intézet falai között élnek, soha nem mennek haza, nincs hova, nincs kihez hazamenni. Ma este láthatták a feldíszített karácsonyfát, ma égtek a gyertyák az ebédlő asztalain, ma volt ünnepi a teríték, ünnepi a vacsora  és ma bontogathatták ajándékaikat a fa… Tovább »

  Mikszáth Kálmán: Falusi Karácsony   Öregszik az ember, kezd rendes lenni. Már évek óta jegyzem egy kis könyvecskébe a napi teendőimet előre. Ha aztán átszaladok egy-két lapot – az azért nem tesz semmit. Ne tessék rossz néven venni. A mai napot nem ugrottam át. Megnézem reggel, hát csak ennyi a teendőm mára. Lacikának: lóvonatú… Tovább »