A mai séta alatt a csendes erdőben jól el lehetett csendesedni: lassan megérkezik az ünnep és én is megérkezem az ünnephez. Az Adventi úton volt alkalmam megélni és gyakorolni a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet. Szép út volt.
De nemcsak ez az út volt szép. Volt egy másik utam is ebben az évben. Könnyes, nehéz út, minden lépés egy mérföldkő volt rajta.
Széppé az tette, hogy ezen a nehéz úton vezetve voltam. Nem voltam rajta egyedül.
Széppé az tette, hogy megtanultam érezni és érteni.
Mindegyik út hazafelé vitt.
Hazaértem.
“Havas az út, havas a tér,
Fehéren csillog a híd,
Havas a zaj, havas a jég,
Anyám szava hazahív.
Havas a sín, havas a füst,
Fehér az állomás,
Havas az ég, a messziség,
Gyönyörű látomás.
A ház előtt vár anyám,
A ház előtt ott áll apám,
Ölelő karjukba zárnak,
Öröm a könny, öröm a szó, öröm a bánat.”
Bojtorján: Téli ünnep
(Zene: Drosztmér István, Pomázi Zoltán, Vörös Andor
Szöveg: Drosztmér István, Buchwart László, Kemény Győző)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: