hogyan

    “Milyen bölcsen van az ember teremtve, Apollónia. Nem is hinnéd, édes szívem. Látod, azokban, amiket ő soha meg nem szerezhet, bővelkedőnek hiszi magát, azokban ellenben, miket megszerezhet, örökké szükséget lát. Panaszkodik, hogy nincs elegendő pénze, hogy nincs elegendő búzája, egészsége, nyugalma, de sohase hallod panaszkodni, hogy nincs elegendő esze.” (Mikszáth Kálmán: A szökevények) Én… Tovább »

Naponta ezer ok van a bosszankodásra és legalább ennyi a mosolygásra is. Hálás mosoly, mert jól aludtam és eleget és elkezdhetem  a napot. Gúnyos mosoly a macskának, mert nem estem rajta keresztül. Barátságos mosoly annak a néninek, aki minden reggel  szembe jön velem az utcán, ő is tolja a biciklijét és én is. Értetlen mosoly… Tovább »

Nehezen meghozott döntés nehéz napjai után megérdemeltünk egy laza szombatot. Utólagos születésnappal, saját készítésű tortával, egy kis kirándulással. 1.A Tisza-tó az alig látható kacsákkal. Nyáron úszni fogunk benne és majd a kacsáktól tanuljuk, hogyan kell. Mert a négy és félévesek így gondolják. 2. Én meg azt gondoltam, hogy a felsőtárkányi tó nagyobb.  Egész kicsi, de… Tovább »

A mi kertünk kicsi, egyszerű és szép. Szép lehetne. Szép szokott lenni, most nem az. Az egész nyár át lett lustálkodva nálunk, a locsolás volt szinte az egyetlen munka (néha fűnyírás is volt), amit el kellett végezni, a többire legyintettünk, majd, majd…és így érte a kertet az ősz. Amíg jó idő volt, addig folytatódott a… Tovább »

Ő: Úszni fogok tanulni! Én: Ez nagyszerű! Szerintem nagyon fogod szeretni. Ő: Igen. Judit is fog járni és Letti meg Andris. Én: Ők is a te csoportodba járnak? Ő: Igen. Ők a barátaim. Négy és fél évesek. Mert csak a nagyok mehetnek. Én: Hm, értem. A városi uszodába fogtok járni? Ő: Dehogy, nem oda…hanem a… Tovább »

Vendéget várok, rendet teszek a házban, összeszedem a széthagyott ruhákat, cipőket, könyveket, papírokat, tányérokat, kiviszem a szemetet, talán porszívózni is fogok, felmosok a konyhában, elpakolok a ruhaszárítóról,  kitakarítom a fürdőszobát és…és…és…és erről eszembe jutott Janikovszky Éva. “Ha mihozzánk vendég jön, akkor anyukám feketét főz, és becsukja a mi szobánk ajtaját, mert oda jobb be se… Tovább »

Majdnem hagytam magam elijeszteni ettől a filmtől. Egy ideje figyeltem, mikor bukkan fel valamelyik közeli moziban, nagyon akartam látni. Akár Szolnokig vagy Debrecenig  is elmentem volna érte, de szerencsére a kisújszállási Vigadóban a múlt héten játszották. Már megrendeltem a jegyeket, amikor elkezdett fájni a fülem és éppen a filmvetítés napján fájt a legjobban. Indulás előtt… Tovább »

Reggelente már nagyjából látható, hogy aznap az időjárás megengedi-e, hogy kimenjek az erdei futópályára. Reggelente már nagyjából az is látható, hogyan fog alakulni a nap, mikor tudok majd kimenni. Nincs kifogás, mert fél óra-40 perc bele kell, hogy férjen és bele is fér egy sima napba. Ez hetente kb. 3 alkalommal meg is valósul, még… Tovább »

Bizalommal közeledek,  mert szimpatikus, mert jók az első benyomásaim róla. Később sem csalódok benne, méltó marad a bizalmamra és én is az övére. Kölcsönösen megbízunk egymásban. Bizalommal közeledek, kezdeményezek, mert szimpatikus, mert jók az első benyomásaim róla. Később meginog a bizalmam benne és bár a kapcsolat megmarad, már nem lesz a régi, én nem bízom… Tovább »

Most tulajdonképpen az Aurora Borealis-ról akartam írni, de nem tudok. Még nem tudok. Akkor inkább legyen egy olvasmány-élmény. Mikszáth Kálmán A beszélő köntös c. kisregényét találomra vettem le a polcról, amikor a napokban olvasni valót kerestem. Már olvastam többször is, de Mikszáth rajongójaként nem tudom megunni, ahogyan egyetlen más írását sem. Ezt a könyvet egy… Tovább »