Egy sima, egy fordított

Egy fordított: Fontos hivatalos levelet vártunk, ajánlott küldeményt.

A címzett X, a cím legyen A.

Én vagyok a meghatalmazott, hogy átvegyem, legyek én mondjuk az Y, a címem pedig B.

Van egy általános  meghatalmazásom az én nevemre, Y névre, hogy az A címre érkező X-nek szóló küldeményt átvehessem.

Eddig világos.

A levél megérkezett, átvehető a postán. Megyek a meghatalmazásommal. Nem jó, nem vehetem át, mert a levél B címre jött.

Semmi gond, mondom, hiszen én éppen ott lakom, én vagyok Y, a címem pedig B. Pont azért kértük így, hogy ne kelljen elmennem A-ba, megnézni a postaládát, hogy érkezett-e értesítés a küldeményről.

De ez így nem jó.

Nem?? Akkor hogyan lesz jó?

Jöjjön be X és vegye át személyesen.

Igen, persze, de nincs itthon. Azért vagyok én meghatalmazva.

De értsem meg.

Értem. És akkor most mit lehet tenni?

Írjunk egy újabb meghatalmazást Y névre, de B címre és akkor én átvehetem.

Ja, nem. Mégsem. Mert ez olyan okirat, amit csak a címzett vehet át.

Nagyszerű. Közben kétszer voltam személyesen a postán és kétszer telefonáltam, nehogy visszaküldjék a feladónak, amíg kitalálunk valamit.

Á, kitaláltuk. Pénteken hazajön X és átveszi személyesen, jó?

Nem jó. Mert a levél B címre szól és a címzett A címen lakik. Mégis írni kell egy új meghatalmazást tehát Y névre és B címre és akkor én átvehetem.

Akkor is, ha csak a címzett veheti át??

Akkor is.

Itt tartunk.

Az a jó, hogy én értem…és mivel értem és igaza van a postának, még nevetni is tudok rajta. Mivel megoldódni látszik ez a rendkívül bonyolult probléma, így örömöm (csaknem) határtalan.

Egy sima: Megcsináltam egy  francia nyelvi tesztet és 65 %-os teljesítményt értem el, középhaladó szinten. Örömöm határtalan.

Egy sima, egy fordított. Jó ez így. Hová is lenne ez a világ, ha minden sima lenne?