hogyan

Mint a macska

Ma, bármennyire fáztam, megvártam a macskát. Egyszerűen kíváncsi voltam, hogyan csinálja.

A kerítésen belül állt és nézett ki az utcára. Ahhoz, hogy kijöjjön ő is, át kellett bújnia egy akkora résen, amin első ránézésre akkor sem férne át, ha kilapulna. Én az utcán álltam és csak néztem, ahogy óvatosan, lassan “kilapítja” magát és úgy bújik át a résen, hogy közben kígyózik a teste. Lenyűgözött az a finomság, ahogyan mozgott. Mondhatnám azt is, hogy irigykedve néztem.

Irigyen néztem azt is, ahogy átbújás után, mintha mi sem történt volna, puhán, kecsesen lépkedett tovább. Az egész lénye csupa mozgás, szép mozgás, harmónikus mozgás.

Ő  finoman “elmozgott”, amerre a dolga vitte, én is mentem a dolgom után. Figyeltem, hogyan mozgok, hogyan lépek, vajon az én járásomat hogyan is lehetne leírni.

Hát, nem úgy, mint a macskáét.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!