Hol a boldogság mostanában? Természetesen a barátságos, jó meleg szobában.
A hosszú hétvége minden külső tevékenységre alkalmatlan volt, pedig a teraszt tényleg szerettem volna már tavaszi használatra alkalmassá tenni. Még a kerttel is volt egy apró tervem, szerettem volna a rozmaringot és a levendulákat visszametszeni. Nem mintha értenék hozzá, de úgy “gondolomra” meg tudtam volna csinálni. De jött a hó és nekünk maradt a benti lustálkodás a barátságos, jó meleg szobában és egy jó könyv.
Nálam most egy új francia nyelvkönyv a sláger, ebből a tanulás egyszerű és szórakoztató. Életszerű szövegeket, reklámokat, újságcikkeket olvasgatok és ragadnak rám a szavak, kifejezések. Nagyon élvezem, hogy értem, amit olvasok és ha akarom, el is tudom mondani franciául. Persze még lassan beszélek (és valószínűleg rengeteg hibával), még nem tudom a normális beszédtempót sem, de majd egyszer menni fog az is. Ha egyedül vagyok itthon, a háttérben a TV5 Monde adása megy, nem értek belőle szinte semmit, de legalább szokja a fülem a nyelvet.
Hol a boldogság még? Saját útifilmjeinket néztük és közben pattogatott kukoricát ettünk, beszélgettünk telefonon a négy és féléves tündérkével, képeket nézegettünk a Magas-Tátráról és örültünk a családból érkező jó híreknek.
Egy hét kihagyás után újra tudok tornázni.
A tavasz meg majd jön, amikor akar. Én nem sürgetem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: