Óperencia és én:
Két hónappal ezelőtt gondoltuk ki a nyaralás helyszínét. Körültekintően választottunk: legyen sok napsütés, mert napallergiám van és nem bírom a meleget. Legyen tengerpart, mert félek a nagy víztől.Legyen magas hegy lehetőleg felvonóval, mert tériszonyom van.
Legyen Szlovénia, mert ott minden együtt van, tenger van és Alpok, át lehet a szomszédos Olaszországba is menni, a félelmeimet meg hagyjam már a csudába. Hagyjam itthon.
Na ja.
Az én Pandora-szelencémet jól telepakoltam ésszerű és kevésbé ésszerű félelmekkel és nem tudtam itthon hagyni. Vittem magammal.
Egészen a tengerig vittem. A finom, forró mediterrán tengerparti világba, majd a fenséges Alpokba. Ott volt bizony, minden pillanatban velem.
A hazainduláskor végre beledobtam a vízbe.
Vigye a víz jó messzire, az Óperenciás tengeren is túlra és soha többé ne hozzon belőle vissza egyet sem.