hogyan

6.

Előre megfontolt szándék vagy gondatlanság, majd a végén kiderül. Mert gondoljuk csak végig,  mit tudok felhozni mentségül. Most úgy látom, hogy semmit. Most még kegyetlennek, sőt barbárnak tartom én magam is, amit tettem és annak tartja a tettestársam is. De nem akarom a felelősséget (teljesen) ráhárítani. Az elkövető én voltam, viszont ő meg a bűnrészes. … Tovább »

5.

Lengett a szakálla. Képzeld, Poroszlónál a benzinkúton találkoztam vele. Először fel sem ismertem, mert nem piros, hanem barna színű ruhában volt. Tetőtől-talpig barnában. Érdekes, ugye? Még a sapkája is barna volt. Teljesen barna, mint a csokoládé. Hatalmas pocakja és óriási szakálla volt. A szakálla leért egészen a pocakjáig. Erről már fel kellett volna ismernem, de… Tovább »

4.

A szürke öt árnyalata 1.Köd A reggeli köd így december elején teljesen természetes. Munkába menet még nincs is teljesen világos, szürke az ég, szürke a köd és szürkén kedvetlenek az emberek utcán. 2. Járda A szürke járda a nyúlós, hideg párásságtól még szürkébbnek tűnik. Ha havas lenne legalább. 3. Levendula A kertben minden ragacsosan nedves,… Tovább »

3.

Az ajándékot Karácsonykor akartam átadni. Amikor kiválasztottam és megbeszéltem a részleteket a készítőjével, még legalábbis így terveztem. Aztán amikor a kezembe vehettem az elkészült “Pici falu”-t, már tudtam, hogy nem lehet kivárni az átadással az ünnepeket. Siettem, rohantam vele az anyukámhoz, akinek amúgy is ünnep minden nap, minden óra és minden perc, amit együtt töltünk,… Tovább »

2.

December 2. Az első gyertya meggyújtása előtt sikerült valami fontosat megbeszélni, így amíg a gyertya égett, nem kellett semmin gondolkodni, abban a néhány percben csak mi voltunk és a gyertya. Ehhez a hangulathoz választottunk filmet ma délutánra. Miután a tegnapi háborús, szomorú szerelmi történet, vagyis a Búcsú a fegyverektől című film után megbeszéltünk, hogy témát… Tovább »

1.

December 1. Szeretném hinni, hogy ez a szétesés felé haladó világ legalább “máma már nem hasad tovább”. Hátha észhez tér és mi magunk is a fontosságunkkal, a sietségünkkel, az okoskodásainkkal megállunk és hátrébb lépünk, hogy beférjen most ide a várakozás. Advent első napja van. Ideje a csendnek. Ideje a várakozásnak. Mai film: Búcsú a fegyverektől… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!