A héten befejeződött minden nagy munka a házban. Két évig tartó felújítás-sorozatnak tettünk ma pontot a végére.
Két évvel ezelőtt csak egyetlen kisebb munkát terveztünk és eszünk ágában sem volt semmilyen felújításba, átalakításba, netán átépítésbe fogni.
Csak egy kisebb munka. Így indultunk…
Aztán úgy jártunk, mint a mesében a főhős, aki csak akkor győzhet, ha a hétfejű sárkánynak mind a hét fejét levágja. Ugyanis mire megláttuk, hogy a kicsire tervezett munka helyett mivel állunk szemben, megláttuk a mi hétfejű sárkányunkat. Egy megoldandó munkából 5-6-7 vagy több szerteágazó probléma nőtte ki magát.
Így történt, hogy az előre eltervezett kis semmiségből fél házra kiterjedő felfordulás lett. Az adott problémahalmazt az eredetileg tervezett x idő helyett x+y idő alatt sikerült felszámolni (ahol az y az előre nem látható tényező).
Megoldottuk a problémákat, felszámoltuk a felfordulást.
Hamarosan újabb gondolat fészkelte be magát a fejünkbe, ami egy ártatlan “mi lenne, ha” álmodozással indult. Összegyűjtöttük az elszántságot a következő tervünkhöz és ebből természetesen újabb problémahalmaz lett a ház másik felére (is) kiterjedő felfordulással. Azt is felszámoltuk ( x+y idő alatt) és egy darabig újra csend volt.
Aztán még egy kisebb munka, amiből újra nagyobb lett, mint terveztük, aztán még egy és még egy… és ma végre tényleg befejeztük.
Kész vagyunk. Minden értelemben.
Minden szép lett, sőt szebb, mint eredetileg képzeltük, de szeretném megjegyezni, hogy engem minden családtagom és barátom előre figyelmeztetett, hogy:
1. ha a mester holnap jön, azt úgy értjük, hogy holnapután. Vagy ha erre jár. Vagy majd egyszer.
2. ha azt mondja, hogy x idő alatt kész lesz, akkor azt x+y időnek értjük (ahol az y=”előre nem lehetett látni” faktor.
3. ha azt mondja, hogy x forintba fog kerülni, akkor azt x+y forintnak értjük (ahol az y=”előre nem lehetett látni” faktor.
Ezek tudatában vágtunk bele két éve a “kis munkába” és sodródtunk aztán az eseményekkel egyre tovább, beljebb és beljebb a problémák halmazában. Bár bosszankodtunk, mérgelődtünk közben eleget, a végeredmény láttán csak ünnepelni van okunk.
Igaz, két év alatt 2+y évet öregedtünk (ahol az y=”előre nem lehetett látni” faktor.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: