Akik imádják a nyarat, akik ezt az időszakot várják egész évben, várják a napsütést, a forróságot és mindazt, ami ezzel jár, azok most örülhetnek és örüljenek is, mert tessék, itt van. Megkapták.
Hangolódnék a nyárra egy kicsit én is, de én nem imádom, nem ezt az időszakot várom egész évben, nem várom a napsütést és a forróságot és semmit sem, ami ezzel jár és most tessék, itt van. Megkaptam.
Persze el fog múlni. De ha már itt van, hozzuk ki belőle, amit lehet, nem?
Ezért egy kihívást találtam ki magamnak, de tartsatok nyugodtan velem, ha kedvetek van. Ezen a nyáron össze fogok gyűjteni nem kevesebb, mint száz (ha már csináljuk, csináljuk nagyban), tehát száz csodálatos, szépséges, szívet melengető forró nyári pillanatot, amire azt mondhatom majd ősszel, hogy ha másért nem is, ezekért megérte.
Tegnap kezdtem és egyenlőre hármat találtam.
- Carte d’Or belga csokoládés jégkrémet enni. Magáért beszél.
- Megnézni az Everest című hegymászós filmet, amely tele van hóviharokkal és életveszélyes lavinákkal – kánikulában mit nézzen az ember? Csak nem beach-partyt? A Himalája veszélyeiről és az emberi vakmerőségről szóló 120 perces jéghideg film tele lezuhanásokkal, végtag-fagyásokkal, rettenetes erőfeszítésekkel, a hóval való végtelen küzdelmekkel, amikor kint tombol a hőség? Nem rossz az.
- Tegnap este egyszerre 26 virág nyílt ki a ligetszépén. Ilyen is csak nyáron van.
A kedvenc nyári dalomban a Padödö sem várja a nyarat, mert a címe ugyan Vár már a nyár, de ugye a dalban a nyár várja a Padödöt és nem a Padödö a nyarat. Nézzétek csak, a pályaudvaron idegesen rohangáló kis kabátos hölgy is mit össze nem harcol a nyár ellen?
De a nyár, akár vártuk, akár nem, itt van és mit is mondhatnék még? Kihívásra fel!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: