Ott, ahol a szőlősorok felfutnak a dombokra, ott, ahol még rigók köszöntik a reggelt, ott, ahol sünök neszezését hallja az, aki szürkületkor belefülel a csendbe, ott élnek a tündérek.
A leggyönyörűbb tündér szőke haja között aranyszálak rejtőznek és akinek ad belőle, az bátor lesz.
A legvarázslatosabb tündér rengeteg varázsigét tud és akinek elmondja, az erős lesz. Van egy varázskönyve, tele van varázslatokkal, de ezt a könyvet csak ő tudja elolvasni, mert másoknak azok a betűk láthatatlanok.
A legokosabb tündér labirintus-játékot tud játszani és akivel játszik, az megtanulja, hogy a játékszabályok menet közben megváltoztathatók és nem az győz, aki leggyorsabban kiér a labirintusból, hanem az, aki a legtovább benne tud maradni.
A legjóságosabb tündér jóságzsákja tele van jósággal és akinek ad belőle, az csupa jó lesz.
Én ma ott, a szőlődombok között, a Tündérek földjén jártam és ölelgethettem, puszilgathattam, szeretgethettem és babusgathattam a leggyönyörűbb, legbátrabb, legvarázslatosabb és legjóságosabb tündért és képzeljétek, kaptam tőle bátorságot, erőt, labirintus-ravaszságot és jóságot.
És ezermillió puszit.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: