Boldog békeidők a Dunakanyarban I. rész
Repüljünk vissza az időben 120 évet és máris a – nyilván csak utólag – boldognak nevezett békeidőkben vagyunk. Én a zebegényi kastélyomban ébredek csaknem gondtalanul, az egyetlen gondom éppen csak annyi, hogy kitaláljam, mivel is töltsem ezt a szép októberi napot, amit semmi esetre sem neveznék vénasszonyok nyarának és pláne nem indián nyárnak. Legyen mondjuk… Tovább »