hogyan

2. Meglepődés

A zsebemben volt a pendrive, rajta fontos adatokkal. Siettem, csak úgy zsebre vágtam és amikor hazaértem, nem találtam.  Nem csak a zsebemben kerestem, mert akkor már úgy rémlett, hogy a laptoptáskába tettem. Ott sem volt. Aztán eszembe ötlött, hogy a munkahelyemen a radiátorra tettem. Telefonáltam, kértem, nézzék meg. Nem volt ott. Ja, persze, a radiátor… Tovább »

1. Szomorúság

Az idei Advent első napja a szomorúságé volt. Próbáltam  felvidítani magam zenével, jó filmmel, de hiába,  nem sikerült. Az egész napomon rajta ült a szomorúság. Még adventi koszorút sem akartam, aztán persze lett, de csak a tavalyit kerestük meg. Meggyújtottuk a gyertyát is, de először azt sem akartam. Sütni is akartam valami ünnepvárót, nem túl… Tovább »

Amikor vége az utolsó dalnak is…

2019. március 9. Balázs Fecót először sok-sok évvel ezelőtt egy kisvárosi majálison láttam fellépni és őszintén mondom, végtelenül szégyelltem magam. A majális virslis-vurstlis hangulata, a kisváros focipályája, a délutáni koncertkezdés – mert még csak nem is este léptették fel -, a színpad előtt lézengő kisszámú és addigra már gyakorlatilag félrészeg közönség, vagy nem is közönség,… Tovább »

Mátrafüredi sejtések és néhány bizonyosság

  Sejtettem, hogy a Mátrához valamikor közöm lesz, de hogy éppen Mátrafüredhez, azt nem. Mindig a nagy, magas hegyek közé vágytam és tudtam, hogy Mátrafüred nincs magasan, az tulajdonképpen szinte  olyan, mint Gyöngyös. Persze Mátrának ugyan Mátra, de legyünk mértéktartóak: inkább csak Mátrácska. Sokáig nem sejtettem, hogy ebben tévedek. Gyerekkoromban többször nyaraltam Mátraszentimrén és Kékestetőn,… Tovább »

Köd előttem, köd mögöttem

A ködös november az én hónapom. Ha azt játszanánk, hogy ki lehet választani egy hónapot a tizenkettőből és az a hónap tartson egész éven át, biztos, hogy a novembert választanám. Persze, ilyen játékot csak a hétéves tündérek és a négyéves manók birodalmában lehet játszani, a felnőttek ezt nem is érthetik,  kivéve engem. Én ugyanis kiválóan… Tovább »

Hol a boldogság mostanában?

   Nem mindig ott, ahol keressük. Gyakran pont ott bukkan fel, ahol nem is számítunk rá. Ott van az orrunk előtt, a lábunk előtt, a szemünk előtt.  Egyre több on-és offline kurzus hirdetését látom a boldogság kereséséről,  megtalálásáról, tartóssá tételéről. Egyiknek-másiknak el is olvasom a toborzóját (nyilván, mert érdekel) és mind azt állítja, hogy megtanít… Tovább »

Akkor is oké, ha nem oké?

Nagyon jól sikerült egy hét szabadság van mögöttem. Minden úgy történt, ahogy szerettem volna, sokat pihentem, aludtam, olvastam és ápoltam a barátságaimat. Pénteken este azzal a jóleső érzéssel zártam le a szabadságomat, hogy ez egy minden szempontból oké hét volt. Oké vagyok, most minden oké körülöttem. Ritka az ilyen, az élet úgy általában nem erről szól,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!