Eg\u00e9sz \u00faton, amikor a havas, latyakos j\u00e1rd\u00e1n \u00f3vatosan a biciklimet tolva mentem hazafel\u00e9 az Anyuk\u00e1mhoz, az j\u00e1rt a fejemben, hogy a n\u00e1th\u00e1m miatt napok \u00f3ta nem voltam n\u00e1la, nehogy elkapjon t\u0151lem valamit \u00e9s csak telefonon tudtam h\u00edvni.\u00a0 B\u00e1r minden alkalommal, amikor felh\u00edvtam, \u0151 abban b\u00edzott, hogy azt mondom, amit mindig szoktam: indulok Anyuk\u00e1m, mindj\u00e1rt ott leszek.<\/p>\r\n
De nem ezt mondtam, hanem hogy m\u00falik m\u00e1r ugyan a n\u00e1th\u00e1m, de m\u00e9g nem merek menni. Agg\u00f3dott \u00e9s gy\u00f3gy\u00edtott telefonon kereszt\u00fcl is, gy\u00f3gy\u00edtott, hogy mit kell tennem, hogy jobban legyek, milyen te\u00e1t igyak \u00e9s mit egyek \u00e9s j\u00f3l takarjam be magam, ne csin\u00e1ljak semmit, csak pihenjek. \u00c9s hogy m\u00e1r nagyon v\u00e1r. Nagyon, de nagyon v\u00e1r.<\/p>\r\n
Ma a munk\u00e1b\u00f3l egyenesen hozz\u00e1 indultam a h\u00f3ban-latyakban \u00e9s gondolkoztam, hogy el ne felejtsem ezt mondani neki, meg azt is, meg err\u0151l is k\u00e9rdezni valamit, meg arr\u00f3l is. Amikor oda\u00e9rtem, m\u00e1r ott \u00e1llt az ablakn\u00e1l, a f\u00fcgg\u00f6nyt is f\u00e9lreh\u00fazta, hogy el ne mulassza l\u00e1tni az \u00e9rkez\u00e9semet. Integetett, mutatta, hogy nem kell kulcs, kinyitotta nekem el\u0151re a kaput, csak menjek, menjek m\u00e1r befel\u00e9.<\/p>\r\n
Meg\u00f6lelt\u00fck egym\u00e1st. De r\u00e9gen l\u00e1ttalak, \u00e9des kis bogaram, mondja, k\u00f6zben n\u00e9z engem agg\u00f3d\u00f3 figyelemmel, j\u00f3l vagy, ugye, mondtam \u00e9n, hogy hamar meggy\u00f3gyulsz.<\/p>\r\n
\u00c9n pedig l\u00e1tom, hogy az asztaln\u00e1l a helyemen, ami csak az \u00e9n helyem, ott a t\u00e1ny\u00e9rom \u00e9s a kanalam. Pedig m\u00e1r eb\u00e9deltem, mondom, de meg sem hallja, a levest m\u00e1r szedi is nekem, majd gyors mozdulatokkal a\u00a0 radi\u00e1torra teszi\u00a0 a sapk\u00e1mat \u00e9s a keszty\u0171met, azt\u00e1n le\u00fcl velem szemben.<\/p>\r\n
Egy\u00e9l, kis bogaram, mondja, azt\u00e1n mes\u00e9lni kezdi a napj\u00e1t.<\/p>\r\n
Hogy reggel kisz\u00f3rta a magokat a madaraknak \u00e9s...<\/p>\r\n
Gondolkozott, mi legyen az eb\u00e9d, lehetett volna m\u00e1s is, de...<\/p>\r\n
Hogy l\u00e1tta az Aldi-s \u00fajs\u00e1gban, akci\u00f3s a...<\/p>\r\n
Bal\u00e1zs Fec\u00f3 k\u00e9tszer is volt ma a r\u00e1di\u00f3ban \u00e9s...<\/p>\r\n
Hogy ki kellett dobni a brokkolit \u00e9s...<\/p>\r\n
...\u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb, mes\u00e9lt, mes\u00e9lt, magyar\u00e1zott, d\u00fadolt, \u00fajs\u00e1got mutatott, tov\u00e1bb mes\u00e9lt...<\/p>\r\n
Azt\u00e1n r\u00e1m n\u00e9zett: Figyelsz r\u00e1m, csillagom?<\/p>\r\n
Igen, persze, figyelek.<\/p>\r\n
Pedig nem, vagyis a tartalomra nem figyeltem annyira, t\u00e9nyleg.<\/p>\r\n
De figyeltem arra, ahogy besz\u00e9lt, figyeltem a hangj\u00e1ra, figyeltem, hogy milyen j\u00f3\u00edz\u0171en tud nevetni. Figyeltem, ahogy csillogott a szeme \u00e9s figyeltem, ahogy besz\u00e9d k\u00f6zben gesztikul\u00e1lt. Figyeltem, hogy milyen v\u00e9kony a keze \u00e9s hogy sz\u00e9p hossz\u00faak az ujjai. Figyeltem, hogy milyen sz\u00e9p az \u0151sz haja. Figyeltem, hogy milyen sz\u00e9p az arca.<\/p>\r\n
Figyeltem, hogy milyen sz\u00e9p m\u00e9g mindig az \u00e9n Anyuk\u00e1m.<\/p>\r\n
Este felh\u00edvom \u00e9s megk\u00e9rdezem, hogy mi is volt ma a madarakkal, mi az akci\u00f3s az Aldiban \u00e9s mit is \u00e9nekelt ma a r\u00e1di\u00f3ban Bal\u00e1zs Fec\u00f3.<\/p>\r\n
\u00c9s akkor \u0151 el fogja mondani \u00fajra. \u00c9s nem lesz a hangj\u00e1ban szemreh\u00e1ny\u00e1s.<\/p>\r\n
Mert tudja, hogy figyeltem \u00e9n, csak m\u00e1r biztos elfelejtettem.<\/p>\r\n
\u00c9n pedig figyelni fogok.<\/p>\r\n
https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=9kLANvwFbco<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
<\/p>","type":"rich"}