![\"\"](\"https:\/\/choix.cafeblog.hu\/files\/2020\/12\/cseppek.jpg\")
<\/p>\r\n<\/p>\r\n
Vannak \u00e9vek, amelyeket ilyen-olyan okb\u00f3l megjegyz\u00fcnk. Van n\u00e9h\u00e1ny nagyon fontos esem\u00e9ny, amir\u0151l pontosan tudjuk, mikor t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s nem kell az eml\u00e9kezet\u00fcnkben kutatnunk, hanem r\u00f6gt\u00f6n mondjuk is az\u00a0 \u00e9vsz\u00e1mot.\u00a0<\/p>\r\n
Hogy ilyen \u00e9v lesz-e 2020?<\/p>\r\n
Szerintem igen.<\/p>\r\n
2020. janu\u00e1rj\u00e1ban m\u00e9g a j\u00f6v\u0151r\u0151l mit sem sejtve, de att\u00f3l el\u00e9g sokat rem\u00e9lve \u00e1lltam az \u00faj \u00e9v k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n. Voltak halk fogadalmaim \u00e9s nagy\u00edv\u0171, hangos terveim, ezek azt\u00e1n janu\u00e1r elsej\u00e9n el\u00e9g mun\u00edci\u00f3t adtak az \u00e9v megtervez\u00e9s\u00e9hez. Azt\u00e1n persze elm\u00falt az \"\u00faj \u00e9v=\u00faj kezdet=\u00faj lehet\u0151s\u00e9g\" euf\u00f3ri\u00e1ja \u00e9s egy csom\u00f3 minden m\u00e1r janu\u00e1r m\u00e1sodik\u00e1t\u00f3l a r\u00e9gi medr\u00e9ben\u00a0 folytat\u00f3dott, hiszen az ember nem tud kigy\u00f3gyulni a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9b\u0151l. Ezt ugyan csak most novemberben tanultam, de ha hamarabb tudtam volna, biztos szer\u00e9nyebb lend\u00fclettel tervezem meg ezt az \u00e9vet. Lass\u00fa, megfontolt \u00e9s k\u00e9nyelmes emberb\u0151l ritk\u00e1n lesz p\u00f6rg\u0151s, gyors \u00e9s bev\u00e1llal\u00f3s, b\u00e1r gondolom, van r\u00e1 p\u00e9lda.\u00a0<\/p>\r\n
Teh\u00e1t janu\u00e1r m\u00e1sodik\u00e1n vissza\u00e1llt a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba minden. \u00c9lt\u00fcnk, dolgoztunk, j\u00f6tt\u00fcnk-ment\u00fcnk,\u00a0 \u00e9s ah\u00e1nyszor csak tehett\u00fck, elutaztunk a gyerekekhez is.\u00a0<\/p>\r\n
M\u00e1rcius els\u0151 het\u00e9ben engem is el\u00e9rtek a h\u00edrek, b\u00e1r egy\u00e9bk\u00e9nt szeretem magam t\u00e1vol tartani t\u0151l\u00fck. Nagyon f\u00e9ltem, de amikor elrendelt\u00e9k a lez\u00e1r\u00e1sokat \u00e9s nekem is itthonr\u00f3l folytat\u00f3dott a munk\u00e1m, meg is k\u00f6nnyebb\u00fcltem.\u00a0<\/p>\r\n
Megk\u00f6nnyebb\u00fcltem, mert v\u00edrustagad\u00f3 lettem. Ez a\u00a0 tagad\u00e1s volt az egyetlen, ami a massz\u00edv hipochondri\u00e1mmal val\u00f3 l\u00e9tez\u00e9st\u00a0 a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek ellen\u00e9re - mondjuk \u00fagy - norm\u00e1lisan vagy k\u00f6zel norm\u00e1lisan elviselhet\u0151v\u00e9 tette. A tagad\u00e1ssal egy\u00fctt j\u00e1rt az is, hogy m\u00e1r nem a h\u00edreken cs\u00fcngtem \u00e9s nem v\u00e9szforgat\u00f3k\u00f6nyveket olvastam\u00a0eg\u00e9sz nap, hanem lassan megtanultam elfogadhat\u00f3an beosztani az id\u0151met. B\u00e1r sokat dolgoztam, mellette tanultam a francia nyelvet is \u00e9s naponta kij\u00e1rtam a fut\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra, m\u00e9gis nagyj\u00e1b\u00f3l utol\u00e9rtem magam a h\u00e1zimunk\u00e1ban \u00e9s egy\u00fctt l\u00e9legeztem az apr\u00f3 - \u00e9s v\u00e9gre rendbe hozott - kert\u00fcnkkel.\u00a0<\/p>\r\n
Mire elj\u00f6tt a m\u00e1jus v\u00e9ge \u00e9s lehetett \u00fajra j\u00f6nni-menni, mi is elindultunk. Felfedezt\u00fck magunknak \u00fajra el\u0151bb a k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnket, azt\u00e1n egyre messzebb barangoltunk, kir\u00e1ndultunk \u00e9s t\u00far\u00e1ztunk, de persze maradtunk az orsz\u00e1ghat\u00e1ron bel\u00fcl. A nagyon v\u00e1rt sz\u00e9kelyf\u00f6ldi nyaral\u00e1sunkat le kellett mondanunk, de kaptunk cser\u00e9be egy olyan nyaral\u00e1st, amilyenben eddig m\u00e9g\u00a0 nem volt r\u00e9sz\u00fcnk: a h\u00e9t\u00e9ves unok\u00e1nkkal D\u00e9l-Somogyban \u00e9s a Balatonon t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3an sz\u00e9p napot.<\/p>\r\n
Kultur\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyekben egyszer\u0171en habzsoltuk a nyarat, amire lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk volt, azt mind megragadtuk. \u00dajra megn\u00e9zt\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny im\u00e1dott musicalt - Valahol Eur\u00f3p\u00e1ban, A P\u00e1l utcai fi\u00fak, A gy\u00f6ngyhaj\u00fa l\u00e1ny ballad\u00e1ja, Hotel Menthol -, sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sra is eljutottunk, s\u0151t, m\u00e9g k\u00e9t koncertre is. Vad\u00e1sztuk a lehet\u0151s\u00e9geket \u00e9s \u00e9lt\u00fcnk vel\u00fck.\u00a0<\/p>\r\n
Kir\u00e1ndul\u00e1sok, t\u00far\u00e1z\u00e1sok, kultur\u00e1lis programok, nyaral\u00e1s, Balaton,\u00a0 B\u00fckk, Dunakanyar, M\u00e1tra, Tisza-t\u00f3 - a ny\u00e1rb\u00f3l kihoztunk mindent, amire csak m\u00f3dunk volt. Elfelejtett\u00fck a v\u00edrust, k\u00f6zel ment\u00fcnk mindenkihez, akit szeret\u00fcnk, nem tartottunk t\u00e1vols\u00e1got, simogattunk, \u00f6lbe vett\u00fcnk \u00e9s \u00f6lelt\u00fcnk. Elmer\u00fclt\u00fcnk a gasztron\u00f3mia v\u00e9gtelen gy\u00f6ny\u00f6reiben, ett\u00fcnk, fagyiztunk \u00e9s minden \u00edz\u00e9ben, illat\u00e1ban \u00e9lvezt\u00fck a nyarat.\u00a0<\/p>\r\n
Az augusztusunk m\u00e1r szinte csak a kisbaba v\u00e1r\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt. Harmadik unok\u00e1nk \u00e9rkez\u00e9se le\u00edrhatatlan \u00f6r\u00f6m\u00f6t jelentett. Meg\u00e9lt\u00fck a v\u00e1rakoz\u00e1st, az izgalmakat. Ott \u00e1lltunk a sz\u00fcl\u0151szoba el\u0151tt, l\u00e1thattuk k\u00e9t \u00f3r\u00e1s kor\u00e1ban. A sz\u00fclein k\u00edv\u00fcl mi voltunk az els\u0151k, akik megsimogathattuk, megszeretgethett\u00fck \u0151t. A t\u00e1vols\u00e1g ellen\u00e9re az\u00f3ta is szinte naponta r\u00e9szei vagyunk az \u00e9let\u00e9nek \u00e9s ez\u00e9rt elmondhatatlanul h\u00e1l\u00e1sak vagyunk.<\/p>\r\n
Augusztust\u00f3l \u00fajra dolgozni kezdt\u00fcnk, de mire igaz\u00e1n beler\u00e1z\u00f3dtam volna, m\u00e1r benne volt a leveg\u0151ben,\u00a0 hogy hamarosan \u00fajra korl\u00e1toz\u00e1sok lehetnek. Szeptember v\u00e9g\u00e9n csal\u00e1di \u00e9rintetts\u00e9g ok\u00e1n megsz\u0171ntem v\u00edrustagad\u00f3 lenni. A sz\u0171k csal\u00e1db\u00f3l ketten is megfert\u0151z\u0151dtek. Az ijeszt\u0151 \u00e9s tipikus t\u00fcneteik ellen\u00e9re otthon gy\u00f3gyulhattak, de gy\u00f3gyul\u00e1suk lass\u00fa \u00e9s hosszadalmas volt.\u00a0<\/p>\r\n
A munkahelyemen is egyre t\u00f6bben lettek \u00e9rintettek, szinte minden nap v\u00e9g\u00e9n \u00fagy k\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk el egym\u00e1st\u00f3l, hogy nem tudjuk, j\u00f6v\u00fcnk-e m\u00e1snap is. \u00a0A bizonytalans\u00e1g megnehez\u00edtette a munk\u00e1t \u00e9s az itthoni mindennapokat is, amit azzal pr\u00f3b\u00e1ltunk valahogy egyens\u00falyba hozni, hogy tov\u00e1bbra is j\u00f6tt\u00fcnk-ment\u00fcnk, kir\u00e1ndultunk, t\u00far\u00e1ztunk, nek\u00fcnk ugyanis ez az \u00e9let\u00fcnk.<\/p>\r\n
Okt\u00f3ber elej\u00e9n t\u00edz napra \u00e9n is karant\u00e9nba ker\u00fcltem \u00e9s b\u00e1r mindk\u00e9t tesztem negat\u00edv lett, a helyzet megint kezdett egyre ijeszt\u0151bb\u00e9 v\u00e1lni. M\u00e1r nem menek\u00fclhettem a v\u00edrustagad\u00e1sba, ahhoz t\u00fal sok volt a t\u00e9ny k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Megijedtem, f\u00e9ltem. Elvesztettem az addig, ha nehezen is, de \u0151r\u00edzgetett optimizmusomat. Kapaszkodtam a rutinjaimba, sokat dolgoztam, \u00e1poltam a kapcsolataimat, kij\u00e1rtam a fut\u00f3p\u00e1ly\u00e1ra, l\u00e1tsz\u00f3lag j\u00f3l vittem a mindennapokat, de csak \u00e9n tudtam, hogy egyre nehezebben.\u00a0<\/p>\r\n
\u00c9s tulajdonk\u00e9ppen \u00edgy telt el a november is.\u00a0\u00a0<\/p>\r\n
Mire el\u00e9rkezett az advent, bennem annyi\u00a0 rem\u00e9nytelens\u00e9g, ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9s keser\u0171s\u00e9g gy\u0171lt \u00f6ssze, hogy komolyan megijedtem. Teltek-m\u00faltak a napok, de az \u00fcnnepv\u00e1r\u00e1snak, az emelkedetts\u00e9gnek nyoma sem volt bennem \u00e9s szinte semmi k\u00e9sztet\u00e9st nem \u00e9reztem arra, hogy az \u00fcnnep\u00e9rt tegyek is valamit. Nem v\u00e1rtam \u00e9s a t\u00e9nyleg k\u00f6telez\u0151k\u00f6n k\u00edv\u00fcl nem is tettem \u00e9rte.\u00a0<\/p>\r\n
Azt\u00e1n valahogy m\u00e9gis meg\u00e9rintett a kar\u00e1csony, de akkor m\u00e1r szenteste volt. Sz\u00e9p \u00fcnnep\u00fcnk volt, sz\u00e9p \u00fcnnep\u00fcnk lett, pedig m\u00e1r elengedt\u00fck. Az a n\u00e9h\u00e1ny hagyom\u00e1ny, amit az id\u00e9n meg tudtunk \u0151r\u00edzni bel\u0151le, egyben tartotta nek\u00fcnk a kar\u00e1csonyt \u00e9s megtartott az \u00fcnnepben engem is.<\/p>\r\n
Most pedig m\u00e1r az \u00e9v utols\u00f3 napja van.\u00a0<\/p>\r\n
\u00c9l\u00fcnk, eg\u00e9szs\u00e9gesek vagyunk, a csal\u00e1dunk egyben van \u00e9s m\u00e9g egy sz\u00e9ps\u00e9ges kisbab\u00e1val is\u00a0 gyarapodtunk.\u00a0<\/p>\r\n
Ebben az \u00e9vben elvesz\u00edtettem, pontosabban hagytam elveszni egy bar\u00e1ts\u00e1got \u00e9s \u00e1t\u00e9ltem n\u00e9h\u00e1ny mag\u00e1n\u00e9leti megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1st, de ezzel egy\u00fctt valahogy irgalmasabb is lettem magammal. Megbocs\u00e1t\u00f3bb. Elfogad\u00f3bb \u00e9s t\u00fcrelmesebb.<\/p>\r\n
Lez\u00e1rom h\u00e1t a 2020-at azzal, hogy eml\u00e9kezetes \u00e9v marad. Nem a v\u00edrus miatt, nem a vesztes\u00e9gek \u00e9s a neh\u00e9zs\u00e9gek miatt, hanem azok ellen\u00e9re.<\/p>\r\n
Neh\u00e9z \u00e9v volt, de\u00a0meg tudtuk tartani egym\u00e1st a neh\u00e9z id\u0151kben.\u00a0\u00a0<\/p>\r\n
\u00c9s most itt \u00e1llok \u00fajra a j\u00f6v\u0151r\u0151l mit sem sejtve, de att\u00f3l el\u00e9g sokat rem\u00e9lve az \u00faj \u00e9v k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n.<\/p>\r\n
Eg\u00e9szs\u00e9get, b\u00e9k\u00e9t \u00e9s rem\u00e9nys\u00e9get k\u00edv\u00e1nok mindenkinek!<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a cafeblog.hu oldalnak, hogy fogadta \u00e9s gondozta a blogomat. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy a szerkeszt\u0151k j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l nagyon sokszor a c\u00edmlapon is megjelenhettem az \u00edr\u00e1saimmal!<\/p>\r\n
K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m minden olvas\u00f3mnak a t\u00e1mogat\u00e1st!<\/p>\r\n
A blogom k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s alatt \u00e1ll, m\u00e1r \u00f6sszecsomagoltunk.\u00a0<\/p>\r\n
Szeretettel h\u00edvok \u00e9s v\u00e1rok minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151t az \u00faj c\u00edmen:<\/p>\r\n
enhogyan.blog.hu<\/p>\r\n
<\/p>","type":"rich"}