1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>https://www.youtube.com/watch?v=U490-pNlEBk</p> <p>Diótörés nélkül nincs Advent. Ha időben sikerül összeszedni a diót a fa alól, akkor van rá esély, hogy jó minőségű, jól felhasználható lesz a dióbél. Az utóbbi két-három  évben mindig elkéstünk vele és túl későn szedtük fel. A vizes, sáros diókat nem győztük szárítani és a diótöréskor szembesülnünk kellett a lustaságunkkal, vagyis sorra ki kellett dobni a dióbelet.</p> <p>Régebben, gyerekkoromban ez nem így volt. Időben felszedtük, megtörtük és bár minden nap ehettünk belőle eleget, bőven maradt a karácsonyi sütéshez is. Az elmaradhatatlan beiglihez nemcsak a dió volt saját termés, hanem a mák is.</p> <p>Az idén felemásra sikerült a diószedés, a tavalyról felszedetlen dió ugyanis összekeveredett az ideivel, így minden egyes feltört diónál 50% az esélye annak, hogy jó lesz. Nem halad, sok a kidobandó, a rossz. Ami pedig jó, azt vagy rögtön megesszük, vagy másnap,  így nehezen gyűlik a sütéshez való mennyiség.</p> <p>Évek óta nehéz szívvel, de vásárolnom kell a dióbelet. Amennyit mi megtörögetünk, az csak a csemegézéshez elég.</p> <p>Fábry Sándor a régi idők karácsonyairól mesél, 3:45-től a diótörésről.  Fábryt hallgattam ma diótörés közben...és annyit, de annyit nevettem, hogy szinte alig ettem diót, így a mai dióbélből nagy eséllyel beigli lehet.</p> <p>Vagy nem. Mert hol van még a sütés ideje! Addig meg is ehetjük. De ha mégsem, akkor a karácsonyi diós beiglit részben Fábry Sándornak köszönhetjük majd.</p> <p> </p>rich