1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p><img class="alignnone size-medium wp-image-355" src="https://choix.cafeblog.hu/files/2017/12/Hátizsák-165x300.jpg" alt="" width="165" height="300" /></p> <p>A cseresznyejeles hátizsák tulajdonosa ma adventi meglepetésként érkezett. Meséltem neki, játszottunk együtt, majd a nagyapa által főzött ünnepi ebéd után kimentünk az erdőbe.</p> <p>Igaz, hogy esett az eső, csupa sár volt minden és fáztunk is, de azért  a meséért, amit ott hallottam tőle, mindezt elviselni semmiség.</p> <p>Az erdőben a mesélést én kezdtem: az Erdőtündérről, az erdei manókról, Moháról és Páfrányról. Mentünk, mendegéltünk, én meséltem, ő hallgatta. Mikor a szarvasok történetéhez értem, hirtelen megállt és rám nézett:</p> <p>- Képzeld Kati, nálunk is jártak a szarvasok - mondta csillogó szemekkel, majd így folytatta:</p> <p>- Képzeld! Délután apa aludt és én őrködtem. Nyitva volt a szemem. Éppen akkor kinéztem az ablakon és láttam, hogy egy szarvascsalád jön le a hegyről. Az anyuka-szarvas hátán ült a kicsi gida, az apuka-szarvas hátán a másik gida. Az apuka bekopogott a patájával és én beengedtem őket. Főztem nekik ebédet és utána megkezdődött a koncert. Én csellóztam és ők énekeltek. Elénekeljem neked?</p> <p>- Igen csillagom, énekeld!</p> <p>Ő énekelni kezdett,  édes hangon, halkan, nehogy a manók meghallják:</p> <p>Hegedül a kisegér, penget rajta,<br /> Csellón játszik a macska, vonó a farka.<br /> Ez a csuda zenekar cincog, nyávog,<br /> A lagziban a táncot csak erre járod.</p> <p>Énekelt, aztán még egyszer elénekelte úgy, hogy a szürke erdő szinte kivirult, az esőcseppek táncra perdültek, én pedig a könnyeimen át csak néztem őt, a kisfiam kislányát, az Advent ajándékát. Itt van, eljött, mesét mond és énekel nekem.</p> <p>Sétáltunk tovább, fogtam a kis kezét, közben kérdeztem még egy-két fontos dolgot a szarvascsalád látogatásáról és újabb részleteket tudtam meg: játszottak is és sokat nevettek és mit játszottak és miért nevettek.</p> <p>-Nagyon szép volt ez a mese, csillagom - mondtam, mire ő csodálkozó szemmel nézett rám:</p> <p>-Ez nem mese.</p> <p>Melengettem a fázós kis kezecskéjét és mit is mondhattam volna az  édes kis Cseresznyejelűnek?</p> <p>Hát persze, hogy nem mese!</p> <p>Hát persze, hogy így volt!</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich