1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>Reggelente már nagyjából látható, hogy aznap az időjárás megengedi-e, hogy kimenjek az erdei futópályára.</p> <p>Reggelente már nagyjából az is látható, hogyan fog alakulni a nap, mikor tudok majd kimenni. Nincs kifogás, mert fél óra-40 perc bele kell, hogy férjen és bele is fér egy sima napba. Ez hetente kb. 3 alkalommal meg is valósul, még télen is. Ha esik az eső, esik a hó, köd van vagy nincs legalább 6-7 fok, akkor nem megyek. De más kifogás nincs.</p> <p>Sosem gondoltam, hogy eljutok ide. Én, aki imádtam, ha elmaradt a tornaóra és azt kívántam, bárcsak lenne  helyette  inkább matek. Vagy fizika. Se matekból, se fizikából nem voltam tehetséges, sikerélményeim sem nagyon voltak, de inkább...ezerszer inkább ezek, mint a torna. Sok oka volt ennek, mára már értem is, hogy miért volt ez így.</p> <p>Az, hogy majd én valamikor rendszeresen mozogni járok és még szeretni is fogom, elképzelhetetlennek tűnt.</p> <p>Az elképzelhetetlen megtörtént: rendszeresen járok mozogni már évek óta a futópályára.</p> <p>Van szuper futócipőm. Én csak nyúlcipőnek hívom, bár a teljesítményem (ha egyáltalán arra, amit produkálok, le lehet írni ezt a szót) nem indokolja, hogy ilyen szuper cipőm legyen. De van! (Amikor vettem, nehezen tudta leplezni a mosolygását az eladó a boltban.) Van szuper futónadrágom is.</p> <p>De azt, hogy futok, még mindig nem írhatom le. De azt, hogy kocogok, azt igen. Egyre jobb tempóban, igen...</p> <p>...és úgy el tudok fáradni,  mintha futnék. Igen.</p> <p>https://www.youtube.com/watch?v=4EXkOzDq7wU</p> <p> </p>rich