1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>Toszkána, csak így egyszerűen, magyarosan írva. Mert ez a Toszkána nem az a Toscana.</p> <p>Az a Toscana messze van, nagyon messze, Olaszországban. Az én Toszkánám viszont itt van, tőlünk nem messze és nem a Balatonnál.</p> <p>Amikor tavaly nyáron a Balaton-Felvidékre készültünk, igyekeztem az információkat összegyűjteni a látni-és tudnivalókról, lépten-nyomon meglepődtem azon, hogy azt a vidéket a magyar Toszkánának nevezik. Én pedig,  mert nem jártam még ott, az igaziban, Olaszországban, így a képeket nézegetve próbáltam elképzelni, milyen lenne nekem ott, a napsütötte Toszkánában. Megnéztem a Levelek Júliának és a Napsütötte Toszkána  című filmeket (óh, többször is), mindkettőben keresztül-kasul utazgatnak cabrio-val a toszkán vidéken, lobog a hajuk a lágy szélben, dombra fel és dombról le kanyarog az út, mindenfelé olajfák és szőlőlugasok és mindenki élvezi a levendulákat, a leandereket, az olajfákat, a napsütést, az esti sétákat a bájos kis városkákban, a teraszon vacsoráznak, eszik a szőlőt, a sajtokat olivabogyóval, kortyolgatják lassan, élvezettel a toszkán borokat és irigylésre méltón élik és élvezik az életet.</p> <p>Nekem vállalhatatlanul hosszú az út odáig kocsival (1200 km) és bár utazási irodák szerveznek buszos utakat oda, az is kibírhatatlanul hosszú és lassú,  különböző testrészeim már  a gondolattól is fájnak, repülőre meg többé nem ülök. Mert csak.</p> <p>Óh, és nem bírom a meleget,  a napsütést nem bírja  a bőröm, allergiás vagyok a szőlőre, bort nem iszom, az olivabogyótól meg egyszer masszív gyomorrontást kaptam...</p> <p>...akkor minek nekem Toscana?</p> <p>Az életérzésért.</p> <p>Tehát ha  a toszkán életérzést szeretném magamnak, közelebbi helyet kell keresnem. A Balaton-Felvidék pl. nincs annyira messze. Tavaly, amikor odaértük a Balaton-Felvidékre, már eszembe sem volt Toscana és hogy én ott a toszkán életérzést keressem. A gyönyörű Balaton-Felvidék a tanúhegyekkel, a Káli-medence, Salföld, Szigliget és Tihany, óh, Tihany a már-már giccses naplementéjével, a levendulásaival és a visszhangjával együtt...</p> <p>...dehogy gondoltam én már ott Toscana-ra. Bejártuk a vidéket, szó szerint, mert lejártuk a lábunkat. Végigkóstoltuk, mit kóstoltuk: ettük a vidéket és néztünk naplementét és szagoltunk levendulákat és nem tudtunk betelni a balatoni panorámával.</p> <p>Az idei nyaralást tervezve megint belebotlottam Toscana-ba és most azt találtam, hogy a Bükkben van egy hely, ahol úgy érezhetjük magunkat, mint Toscana-ban.</p> <p>Ez a hely Noszvaj és környéke és mi tegnap elmentünk oda. Ahogy elhagytuk Mezőkövesdet, már lankásodott a táj, Bogács után pedig már úgy éreztem magam, mintha én ülnék a cabrio-ban és a hajam lobog  a lágy szélben és érzem a levendulák illatát, látom a szőlőlugasokat és dombra, majd Noszvajnál már hegyre fel és le...</p> <p>...szóval nekem tegnap "megvolt" Toscana. </p> <p>Na de hogy jön ide Dr. Csernus Imre?</p> <p>Úgy, hogy Noszvajon a Csendülő nevű vendégházában-kávézójában, pontosabban annak udvarán, a vén diófája alatt személyesen ő szolgálta fel nekünk a kávét és a diós-cseresznyés rétest és személyesen ő kívánt nekünk hozzá jó étvágyat.</p> <p>Hát így.</p> <p> </p>rich