1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>Egyet biztosan tudtam, amikor szombaton Egerbe mentünk és volt néhány olyan óránk, amit kirándulással tölthettünk:  erdei kisvonattal akarok utazni! A Bükkben van erre lehetőség, nem csak Szilvásváradon, ahová általában minden iskolai osztályt elvisznek innen az Alföldről, hanem Felsőtárkányban is.  Gyere hát velem, vonatozzunk és hallgassuk, ahogy kattognak a kerekek!</p> <p>Először Egerbe megyünk és útközben megállunk a poroszlói csónakkikötőnél, mert ha kikötő van a közelben, azt meg kell nézni akkor is, ha ütött-kopott csónakokkal van tele. Sose lehet tudni, hátha éppen itt futunk bele Piszkos Fredbe.  Eger városán megállás nélkül keresztül hajtunk a 25-ös úton, az  Ózd táblát figyeljük.</p> <p>Felnémetnél jobbra fordulunk Miskolc felé, ez Felsőtárkányig szinte nyílegyenes út, de ha Miskolcra akarsz menni, inkább ne ezt az utat válaszd, mert bár Felsőtárkánytól  panoráma-útnak nevezik a kilátás miatt, csak az menjen arra, aki bírja a szerpentineket. Mert ha nem bírja, akkor a panorámából nem sokat fog látni, cserébe viszont eléggé rosszul fogja érezni magát, akár eszik előtte, akár nem.</p> <p>Tehát nekünk az egyenes úton csak Felsőtárkányig kell mennünk, ez mindössze 6 km Egertől. A  hosszan elnyúló falunak majdnem a legvégén van a Tárkányi tó, idáig jövünk, itt keresünk parkolót magunknak, lehetőleg minél közelebb az erdei kisvasút megállójához. A Fűtőház nevű  kiinduló állomáson is felszállhatunk a kisvonatra, de ha van kedvünk a tó körül sétálni egyet, akkor a Szikla-forrásig gyalogoljunk el (1 km) és szálljunk fel ott.</p> <p>A kisvonat csupa nosztalgia. A bájos, zöld kocsikat kis mozdony húzza, a kalauz a váltót is kezeli és úgy általában, nagyon egyszerűen működik minden. A hangulat családias, a kalauz  egy erdei asztal mellett árulja a jegyeket, majd szól, hogy beszállás és már indulunk is. Lassan döcögünk, pár száz métert megyünk a településen át, majd elhagyjuk Felsőtárkányt és egyre feljebb megyünk, vadvirágos rétek mellett haladunk, gyalogos kirándulók integetnek nekünk és mi visszaintegetünk, közben örülünk, hogy mi a vonatot választottuk és nem gyalog jövünk fel, mert hát azért jó kis kaptató ez, még  a mozdony is fújtat néha, majd füttyent és megállunk. Az Egeres-völgyben vagyunk, még itt meggondolhatja magát, aki hosszabb túrát tervez és leszállhat, mehet tovább gyalog a hegyek-völgyek között. Mi nem gondoljuk meg magunkat, maradunk a vonaton, élvezzük tovább a menetidő mind a 25 percét a mozdony füstjével együtt.</p> <p>A végállomásig, a Stimetz-házig megyünk, a kalauz bácsi  a leszállásnál  elmondja, hogy fél óra múlva indul vissza a vonat, aki jön, az jön, aki pedig nem, az vagy gyalog megy le vagy megvárja, míg újra feldöcög a kisvonat.</p> <p>A Vöröskő forrásig most nem érdemes elgyalogolni, mert csak tavasszal "indul be" látványosan, ilyenkor nincs benne víz, de az oda vezető út nagyon szép, arra érdemes elindulni. Hegyoldalban haladunk, pontosabban a völgyben, amit az ország egyik legszebb völgyének tartanak, tényleg nagyon szép, így ősszel a színes avaron lépegetve egyszerűen meseszép minden. Megyünk, ameddig szeretnénk, ameddig bírunk, bár igazi kihívás nincs, hacsak mi nem teszünk bele.</p> <p>Hát tegyünk!</p> <p>Én tettem. Egy különösen szép részen felnéztem a hegyoldalon át a hegytetőre és az a képzeletem támadt, hogy ha felmennénk itt, ahol ugyan nincs is út, de nyilván fel lehet menni,  akkor ott fent a hegytetőről ellátnék a..., ellátnék a ...na, meddig?</p> <p>...ellátnék a Magas-Tátráig.</p> <p>Ami nyilván nem lehetséges, de én akkor és ott hajthatatlan voltam. Én oda fel fogok mászni és az lesz a jutalmam, hogy látni fogom a Tátrát.</p> <p>Felmásztam. Ne kérdezd, hogyan, boruljon  rá a feledés homálya, maradjunk annyiban, hogy felmásztam.</p> <p>És nem láttam a Tátrát. Láttam viszont újabb és újabb megmászandó hegyoldalt, számháborúzó gyerekeket és a völgyben piknikező családokat...</p> <p>...és egyből piknikezni támadt kedvem.</p> <p>Mi is leheveredtünk hát, napoztunk egy kicsit, majd a kisvonattal visszamentünk az Egeres-völgybe, ahol a Vadasparkban éppen ebédet hoztak a szarvasoknak, őzeknek és a muflonoknak. Megnéztük, hogyan zajlik az ebéd Muflonéknál.</p> <p>Itt már nem volt más dolgunk, mint újra leheveredni a fűbe a finom, meleg őszi napsütésben és megvárni, amíg családunk sportos fiataljai csatlakoznak hozzánk a hosszú hegyi túrájuk után. Ők ugyanis nem vonatoztak, hanem keményen túráztak.</p> <p>Ezután gyalog lesétáltunk Felsőtárkányba, integettünk a mellettünk elhaladó kisvonatnak és útközben az újabban felvett jó szokásunkhoz híven kitaláltuk, hogy mit fogunk enni Egerben, az Excalibur-ban.</p> <p>Praktikusan:</p> <ol> <li>Érdemes elérni felfelé a Felsőtárkányból 10:50-kor induló vonatot. Ehhez nem kell korán kelni, kényelmesen oda lehet érni és így is sok minden bele fog férni a napba.</li> <li>Menetrend: https://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?id=3373</li> <li>Felnőtt oda-vissza jegy: 1200 Ft, menetidő 25 perc</li> <li>Plédet vigyél, a vonat ülése jéghideg.</li> </ol> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich