1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>Ratkó József: Ősz </p> <p>Szakállas, öreg esők járják az utakat. Ősz van.<br />Telnek a tavak, az árkok edényei: piros levelek<br />ringatóznak, ragyognak a vízen,<br />mint levesben a zsír csöppjei. A nyár<br />könnyű lábnyomát elmosta már a vihar. Telet szül<br />lassan az elnehezült szél. Árnyék didereg<br />a fal tövében. S elcsöndesült a Nap,<br />mint ingbe dugott madár.</p> <p>Szép ez a világ! Örülni, énekelni<br />akarok most, gondjait hát elejtem.<br />Csillognak a fény krajcárkái: zöld,<br />piros, seszínű üvegcserepek.<br />Szabad vagyok - s ez is öröm. Az idő<br />nem parancsolhat nekem.<br />Törvényeit betartom, ismerem:<br />öregszem engedelmesen -<br />de nincs szívemben félelem,<br />szememben nincs alázat.<br />Nem tántorít fortély, se rontás:<br />magamból a rosszat kivetettem.<br />Az idő meg nem alázhat engem.<br />Kegyeiért nem tülekedtem,<br />s nem is fogok.<br />Fütyörészve végzem egyetlen<br />dolgomat: énekelek,<br />amíg tudok.</p>rich