<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>hogyan</provider_name><provider_url>https://choix.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Katalin</author_name><author_url>https://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/</author_url><title>Rögeszme</title><html>&lt;p&gt;Ezt a blogot lassan át lehetne nevezni &quot;Hogyan&quot; helyett a  &quot;Hogyan menjünk a Magas-Tátrába?&quot; címűre, az jobban kifejezné, ami évek óta a fejemben jár.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hatszor voltam már a Tátrában és mind a  hatszor vagy féltem, vagy elfáradtam, vagy fáztam vagy ezek kombinációit adtam elő, de mind a hatszor óriási élmény volt. Az volt az első nagy hegy az életemben és én beleszerettem. Örökre gyönyörű emlék marad, hogy túrázhattam Svájcban a 4000 méteres hegyek panorámája között és barangoltam Erdélyben a Hargitán (akkor még nem féltem a medvéktől, ma már nem barangolnék), de a Tátra az első szerelem. Az elsőt pedig nem felejtjük. Nem és nem. Egy darab a szívemből ott maradt valahol Ótátrafüred és Tátralomnic között és visszahúz oda, de ami igaz, az igaz:  félek tőle, elfáradok és állandóan fázom ott.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A napokban, amikor először hallottam, hogy hatalmas a hó a Tátrában, felvetettem, hogy talán elmehetnénk most. Mert ugye a nyáron megyünk, ezt az ígéretet kaptam Karácsonyra és már a nagycsaládom fele is jól fel lett biztatva, tehát őszintén remélem, hogy minden érintett számára egyértelmű, hogy megyünk és senki nem fog variálni rajta, de télen azért csak más.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Biztos azért, mert jobban lehet félni és fázni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A minap, amikor hangosan gondolkodtam ezen a téli tátrai kiránduláson, hogy milyen lenne, hová mennénk és hol foglalnánk szállást, már éppen ott tartottam nagy lelkesedésemben, hogy akkor meg is nézem pontosan, télen is járható-e az út gyalogosan a Csorba-tótól a Poprádi-tóig (a Zöld tó a nyár nagy durranása lesz), azt a megjegyzést hallottam meg és nem véletlenül, hogy most éppen mit akarok a Tátrában, mert megfagyni itthon is lehet.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ez igaz. A Tátra télen is szép, de nagyon hideg. Amikor néhány évvel ezelőtt Karácsony és Szilveszter között ott töltöttünk néhány napot, életemben úgy nem fáztam, mint akkor.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Leírhatatlanul fáztam és nemcsak én. Akkor elhangzott - nem az én számból - az ítélet: ide többet a  jó életben  (!) nem jövünk télen. Mert itt csak megfagyni lehet.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Szóval erre lettem emlékeztetve a minap. Jó, akkor nem megyünk most.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;De végtelenül kíváncsi vagyok, nyárra ki mit fog kitalálni a Tátra ellen.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Bárki bármit is, nekem millió érvem van a rögeszmém mellett. Ha lesz is vita, a kimenetele nem lehet kétséges.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Győzelem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A blog neve pedig marad a &quot;Hogyan&quot;, de gondoljuk bátran utána, hogy &quot;menjünk a Magas-Tátrába?&quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;https://www.youtube.com/watch?v=zNmO233OztQ&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>