1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>Amikor várjuk őket, előre mindent megtervezünk. Elgondoljuk, hogy mit fogunk velük játszani, mit fogunk mesélni, mit fogunk együtt énekelni. Előkészítjük a játékokat, a kis autókat, a nagy autókat, a könyveket és a LEGO-t. Érdekes és változatos dolgokat tervezünk. </p> <p>Elkészítjük az ebédet és az uzsonnát. Megterítünk. Aztán várunk. </p> <p>Már tudjuk, hogy elindultak. </p> <p>Várunk. </p> <p>Amikor megérkeznek,  a terveink úgy törlődnek, mintha nem is lettek volna.</p> <p>Mert semmi sem fontos, csak az ölbe vétel, a ringatás és az ölelés. Arról mesélünk, amiről szeretnének, azt játszunk, amit ők éppen akarnak és azt énekelünk, ami éppen az eszünkbe jut.</p> <p>Csak az ölelés, a ringatás és az ölbe vétel a fontos. </p> <p>Nem tudunk betelni velük. Édesek, szépek és okosak. </p> <p>Amikor elmennek, hosszan búcsúzkodunk és hosszan integetünk nekik. </p> <p>Bejövünk az elcsendesedett házba. Nehéz megtörni a csendet. Nem találjuk a helyünket.</p> <p>Elpakoljuk a kis autókat, a nagy autókat, a könyveket és a LEGO-t. Közben halkan beszélgetünk. Láttad, milyen édesek voltak, amikor azt játszották? Hallottad, milyen szépen énekeltek? Figyelted, mennyire hasonlítanak? Neked is mutatta, hogy már felül is mozog a foga?</p> <p>Megyünk a konyhába. Itt ültek, mondjuk.</p> <p>Leszedjük az asztalt.</p> <p>Aztán leülünk és csendesen egymásra nézünk. </p> <p>Itt voltak, mondjuk.</p> <p>Már biztos hazaértek. </p> <p>Sír a telefon?</p> <p>https://www.youtube.com/watch?v=YTcKVMS2lko</p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>rich