1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p>Hogyan állították elő őseink  a vasat?</p> <p>(Egy laikus édesanya beszámolója a XII. Őskohász Táborról)</p> <p>Gyepvasércet kell gyűjteni, innen indulunk. Patakmedrekben a felszínhez közel lehet megtalálni a (remélhetőleg) elegendő vastartalmú alapanyagot, amiből őseink kemény munkával vasat tudtak előállítani, a vasból pedig szerszámokat és fegyvert tudtak kovácsolni.</p> <p>De hogyan csinálták? Hogyan lett a gyepvasból például balta? Hogyan nyerték ki  a nyersvasat a gyepvasércből? Milyen volt a korabeli kohó? Mivel fűtötték fel a kohót, amikor még nem volt szénbányászat? Vagyis hogyan jutottak el a földtől  a vastárgyig?</p> <p>Az idén 12. alkalommal megrendezett Őskohász Táborban Somogyfajszon választ kaptunk mindenre és  kemény, nehéz munkával mi is eljutottunk a gyepvasérctől a kovácsolt vasig.</p> <p>Na de a lényeg az, hogy hogyan?</p> <p>Elmesélem, én mit értettem meg. </p> <p>Tehát először is el kell menni gyepvasércet gyűjteni lehetőleg gumicsizmában, hiszen patak mentén,  patakmederben fogunk keresgélni. Az összegyűjtött érceket zsákokban, vödrökben, jó két km-re az első lakott háztól, vagyis a civilizációtól kellően távol az erdő szélén kialakított táborhelyre kell cipelni. </p> <p>Ezután meg kell építeni a kohókat és gondoskodni kell a fűtőanyagról, ami faszén, de abból nagyon sok kell. Tehát megtanulunk boksát építeni és faszenet előállítani. Az első és a második  képen a füstölgő boksát látjuk. A boksa fából épül és sárral van körültapasztva, csak néhány lyukon keresztül jut a belsejébe egy kevés levegő,  így a fa nem el fog égni, hanem csak nagyon lassan elszenesedik. Tulajdonképpen ez a szénégetés. A harmadik képen  a végtermék látható, vagyis a a faszén.</p> <p>1.</p> <p><img class="alignnone wp-image-4366" src="https://choix.cafeblog.hu/files/2020/07/boksa-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /></p> <p>2.</p> <p><img class="alignnone size-medium wp-image-4368" src="https://choix.cafeblog.hu/files/2020/07/füst-boksa-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /></p> <p>3.</p> <p><img class="alignnone size-medium wp-image-4367" src="https://choix.cafeblog.hu/files/2020/07/faszén-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /></p> <p> </p> <p>Kész van tehát a fűtőanyag, mehet a kohóba. A kohók építése is, mint minden ebben a táborban, korhű módon történik, vagyis minden éppen úgy, ahogyan azt ezer éve az őseink tették. A negyedik képen az egyik földbe épített kohót látjuk, előtte a kovácsfújtató, amin keresztül bejut a levegő a kohóba, mert ide, ellentétben a faszénégető boksával, bőven kell levegőt bejuttatni. Amint begyújtják a kohót, megállás nélkül, órákon keresztül kell a fújtatót használni és ez is, mint a többi, nagyon kemény fizikai munka. A kohóban a tüzet tehát a faszén táplálja. </p> <p>4.</p> <p><img class="alignnone size-medium wp-image-4371" src="https://choix.cafeblog.hu/files/2020/07/őskohó-300x200.jpg" alt="" width="300" height="200" /></p> <p>Az őskohászok napokig tartó hosszú, fáradságos, kemény munkájával  a kohó tüzében szép lassan a gyepvasérc ún. bucavassá alakul. Értő szemek meg tudják állapítani, hogy ez megtörtént-e már és ha igen, akkor kiemelik ezt a salakos "nyersvasat" és azonnal tömöríteni kezdik egy jó nagy üllőn, nagy kovácskalapácsokkal, nagy erővel és sok verejtékkel.</p> <p>Az összetömörített vastömb aztán tovább alakítható,  szerszámokat, fegyvereket kovácsolnak belőle. Persze nem egyetlen vastömbből, hanem jó sokból. </p> <p>Valahogy így jutottunk el az Őskohász Táborban mi is a földtől a vastárgyig, éppen úgy, ahogy azt őseink tették. Ott voltam, figyeltem és tanultam. Lelkesen és végtelen büszkeséggel figyeltem a táborvezetőt.</p> <p>Visszalépni az időben ezer évet és közel kerülni valamihez, amit eddig nem értettem: ezt adta az őskohász tábor nekem. A csillagos, tiszta égbolt alatt, a tábortüzek fényénél és a kovácstűznél a dolgok néha világosabban látszanak, mint a fényszennyezett civilizációban.</p> <p>Az érdeklődőknek szeretettel ajánlom figyelmébe a téma tudományos kutatójának, hazai és európai szakértőjének, egyben  a tábor ötletgazdájának, szervezőjének és lelkes vezetőjének a honlapját:</p> <p>www.bucavasgyuro.net</p> <p>A képeket Papp István készítette.</p> <p> </p> <p> </p>rich