<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>hogyan</provider_name><provider_url>https://choix.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Katalin</author_name><author_url>https://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/</author_url><title>6. Kapaszkodás</title><html>&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-4953&quot; src=&quot;https://choix.cafeblog.hu/files/2020/12/borostyán-225x300.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;225&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ahogy a fa törzsébe kapaszkodik a borostyán,  úgy kapaszkodnék az időbe, ami rohan. Kapaszkodnék a reménybe, hogy meggyógyul ez a beteg világ. Kapaszkodnék egy olyan világba, ahol egészség van, béke és tisztesség.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Addig, amíg meggyógyul a világ,  nem lesznek fegyverek és eltűnik a beteges tisztességtelenség, abba kapaszkodom, ami van.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kapaszkodom a jóságba, ami körülvesz.  Mások figyelmességébe. A megértésbe. Valaki ölelő karjába. A baráti és felebaráti szeretetbe. A puha fészek melegébe. A 86 éves édesanyám még mindig erős, megtartó kezébe és gondoskodásába.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kapaszkodom a reménybe.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Kapaszkodom, mint a borostyán.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>