1.0hogyanhttps://choix.cafeblog.huKatalinhttps://choix.cafeblog.hu/author/p-olah-katalingmail-com/<p><img class="alignnone size-medium wp-image-5052" src="https://choix.cafeblog.hu/files/2020/12/farakás-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></p> <p>Lassan tényleg hozzá kellene kezdeni az ünnep előkészítéséhez, legalább a tervezés szintjén, mondtam tegnap, advent harmadik vasárnapján. Nehéz úgy készülni, hogy szinte semmi biztos pontunk nincs, de a tervezés éppen ezért lehet akár szórakoztató is, hiszen tervezni bármit lehet. </p> <p>A tervezés ugyanis most egyet jelent az álmodozással. Álmodozni meg jó.</p> <p>Tegnap kétszer is szóba hoztam egy álmodozásomat, tegnapelőtt is vagy kétszer, de tulajdonképpen mióta egyszer kiálmodoztam magamból az ötletemet valamikor nyár végén, azóta nagyon sokszor szóba hoztam már. </p> <p>A gondolat nemes, a tervem nemkülönben. Köze van a Mátrához és ahhoz a szándékhoz, hogy legalább egyszer egy évben egy asztalnál üljön a család, mert szép a sokasztalos karácsony is, de kipróbálhatnánk egyszer, milyen az egyasztalos.</p> <p>Az egyasztalos álomkarácsonynak a részleteit is megálmodoztam már és persze időről időre szükségét érzem, hogy beszéljek róla és mindig meghallgatásra is találok, de általában egy ébresztőnek szánt egyszavas választ szoktam kapni rá:  "Lottózzál!"</p> <p>Nem fogok, de a tervezést ettől függetlenül tényleg el kell kezdeni, lehetőleg a való világhoz igazítva. Tegnap, advent harmadik vasárnapján el is kezdtük azzal, ami biztos, ez pedig a gasztronómia.</p> <p>Miután jól megbeszéltük, hogy az idén is, mint évtizedek óta mindig, birkát fogunk főzni, azzal a megnyugtató gondolattal hajtottuk álomra a fejünket, hogy a lényeget megterveztük.</p>rich