hogyan

Ilyen volt tegnap az erdő, amikor odaértem: szürke, borzongatóan nyirkos és szitált is a köd. Majdnem sötét lett, mire végeztem. Egyedül voltam, így  aztán közel maradtam a kocsihoz, egyáltalán nem merészkedtem  az erdő mélyére. Néhány hete nem tántorított el semmi attól, hogy az esős, alkonyati erdőbe bemenjek, de akkor nem voltam egyedül. Kettőnk bátorsága összeadódott… Tovább »

O Az egynyári virág magot érlel, azok a földre hullanak vagy elfújja őket a szél. A virág lassan elhervad és mire igazán ősz lesz, el is szárad.  Elszáradva, kopottan, mégis büszkén áll a helyén. Egy darabig még vigyázza a magvakat, figyeli, vajon szerencsésen földet értek-e már, aztán fejet hajt a télnek. Jöhet a hó, jöhet… Tovább »

Lassan tényleg hozzá kellene kezdeni az ünnep előkészítéséhez, legalább a tervezés szintjén, mondtam tegnap, advent harmadik vasárnapján. Nehéz úgy készülni, hogy szinte semmi biztos pontunk nincs, de a tervezés éppen ezért lehet akár szórakoztató is, hiszen tervezni bármit lehet.  A tervezés ugyanis most egyet jelent az álmodozással. Álmodozni meg jó. Tegnap kétszer is szóba hoztam… Tovább »

A varjakról szerettem volna képet készíteni, de addig készülődtem, amíg elrepültek, a galambok viszont megvártak.  A varjak mindig rossz érzéseket keltenek bennem, egyszerűen félek tőlük, mégis szívesen nézem, ahogy repülnek vagy a fűben kaparásznak és a hangjuk sem borzaszt el. Félek tőlük, de jól meg is nézem őket. Amíg a gyerekek itthon éltek és tényleg… Tovább »

Hét éve már, hogy kijárok az erdei futópályára. Nem tévedek nagyot, ha úgy számolom, hogy egy év alatt átlagosan  kb. 200-szor voltam kint, ez tehát a hét év alatt kb. 1400 alkalmat jelent.  Ma észrevettem valamit, amit eddig sosem láttam, pedig biztos, hogy évek óta ott van és az én utam évek óta mellette vezet el…. Tovább »

Egy megsejtésből, aminek köze van ahhoz, ami  30 évvel ezelőtt történt, szerintem két dolog következhet. Az egyik, hogy lehet gondolkodni rajta, engedni, hogy a megsejtésből előbújjon az emlék és rátalálni arra az érzésre, amit akkor nem akartunk vagy nem lehetett érezni. Ez ingoványos területre vihet, sűrű, iszapos és sötét nádasba, amiből hosszú bolyongás után talán… Tovább »

A bokor a piros bogyóival olyan, mintha valaki megszórta volna gyöngyökkel, pedig nem, mert a  gyöngyök mindig is rajta voltak.  Saját fajtajellege miatt öröktől fogva. Lehet, a bokor nem érezte a szépséges gyöngyeit. Az is lehet, csak az éretlen, aprócska, zölden maradt bogyókat vette észre. Most viszont, úgy látom, elkezdte észrevenni a szép, érett pirosakat… Tovább »

Decemberben fenyőtagadó lettem, de ez még változhat. Májusban például vírustagadó voltam, de szeptemberben már nem. Júniusban hoztam egy döntést a jövőmmel kapcsolatban, augusztusban megváltoztattam az ellenkezőjére. Augusztus elején megtagadtam valakivel együtt valamit, októberben visszavontam. Most úgy gondolom, nem biztos, hogy lesz fenyőfánk. Ha lesz, akkor kicsi lesz és gyökeres. Vagy esetleg, nagyon esetleg, lehet műfenyő… Tovább »

  Advent első napját az első gyertyagyújtástól számoltam, nem december 1-től. Erre a tévedésre december 5-én jöttem rá. Megálltam hát és megvártam, amíg az idő utolér. Két napot kellett várnom és mára nem csak az idő ért utól, hanem a karácsonyi hangulat is.... Tovább »

A  Mátra keleti lábánál, Verpelét határában van egy szép nagy horgásztó. Körül lehet járni, könnyű,  kellemes, szintemelkedés nélküli séta lesz csak a négy-öt km hosszú, jól kiépített, murvával felszórt úton és közben lehet gyönyörködni a meseszép környezetben. Tókerülő túrára megyünk tehát december 5-én, a szikrázó napsütésben.  Ezt hozza nekünk a Mikulás. Ezt vártam. De a Mikulás mást… Tovább »